Abban a szerencsés helyzetben voltam gyermekkoromban, hogy volt előttem egy példakép, aki megdöntötte gimnáziumának 2000 méter futás időrekordját, és aki 15 évesen szálkásra gyúrta magát egy fürdőszobában fél év alatt. Ő volt a 3 évvel idősebb bátyám, akire mindig is felnéztem, és akit 19 évesen az orvosok majdnem „gyógyíthatatlan” kategóriába soroltak.
Autoimmun vagy Crohn-betegségre gyanakodtak, de sosem tudták teljes értékűen diagnosztizálni a problémáját. Mozgásszervi elváltozások és a vele járó mellékhatásokkal küzdött. A számomra példaértékű sportoló testvérből, csak egy vergődő testvér lett. A családom beleunt a folyamatos sötétben tapogatózásba, és mint sokan mások ilyen helyzetben, elkezdtünk információt gyűjteni az interneten. Így találtunk rá azokra a cikkekre, amelyek amerikai és svájci kannabisz olajos sikertörténetekről szóltak. Manapság pedig a testvérem kisebb-nagyobb sérülésekkel, problémákkal, hullámvölgyekkel, de normális értékű életet tudhat a magáénak.
16 éves lehettem, amikor elolvastam az amerikai kislány, Charlotte történetét arról, hogy az epilepsziás rohamai radikálisan csökkentek a kannabisztól. Ekkor Charlotte, az amerikai kislány pillangóhatás szerűen elültette az információt az életemben, mint egy kis magot, amely az évek múlásával kisebb facsemetévé cseperedett. Folyamatos cikkek olvasása, videók böngészése és persze tapasztalás útján haladtam. Autodidakta módon fejlődött minden.
Az első virág akkor mutatta meg magát ezen a csemetén, amikor tudatosult bennem, hogy létezik a világon egy növény, ami széles körben segíthet az embereket ösztönözni, hogy figyeljenek magukra és környezetükre. Aminek aztán az lehet az eredménye, hogy beindulnak azok a funkciók, amelyek a testük önfrissítő és öngyógyító folyamatiért felelősek.
Véleményem szerint mi emberek magunktól, vagy másért nehezen változunk meg. Általában az életnek különböző életszakaszai ébresztenek fel bennünket arra, hogy itt az idő változni. Kivéve azokat, akiket már gyerekkoruk óta teljes tudatosságra, rendezettségre neveltek, vagy akiket az élet nagyon fiatalon megedzette már. Nincs rossz és jó, mindennek van értelme az életben. A lényeg talán az szerintem, hogy mennyire fókuszálsz önmagad erényire és gyengeségeire.
Nekem a CBD olaj az erényeim és a gyengeségeim feltérképezésének útján segített elindulni, mint egy idegenvezető egy kiránduláson. Hogyan hatott rám ez az egész? Úgy, hogy ne mástól várjam a segítséget, és ne mást okoljak a saját gyengeségeimért. Először is koncentrálj arra, hogy elfogadó legyél önmagaddal, és tudd, hogy TE kicsoda vagy valójában, és mi az a dolog, vagy mik azok az életben amikben kitudsz teljesedni. Ha ezen az úton sikerül elindulnod, akkor támogathatod magadat, a családodat és a környezetedet igazán. Ami aztán hatalmas önbizalmat ad neked az életben akárhol is jársz vagy akármit is csinálsz a világban.

A kender, mint megannyi növény a világon, ösztönöz és motivál, hogy tartsd karban magad. Mozogj, egyél jókat, pihenj eleget, és szeresd a családodat. A többi növényhez képest mindezeket annyi különbséggel teszi, hogy a tested legkisebb alkotóelemivel, a sejtekkel, olyan szinten tudnak szinkronban létezni és működtetni az egész szervezetedet a fejed búbjától, az idegrendszereden át, a lábujjhegyedig, mint semmi más anyag a földön.
Amit mindenképp tudnod kell! Nem három sikersztori után, vagy a szomszédtól fogsz tiszta képet kapni valamiről, hanem akkor, amikor már tapasztalatok útján megszerezted azt a minimális információt és bizalmat, ami ahhoz kell, hogy elhidd, hogy ez segíteni fog neked. Ne legyenek előítéleteid, merj tapasztalni és tanulj, illetve gyűjts információt arról, amit használsz és amiben hiszel!
Zárásként egy észrevételt osztanék meg veletek. Véleményem szerint, igazán nem az a legfontosabb egy ebédben, hogy hogyan ízlett, hanem az, hogy másnap abból mennyi energiád és koncentrációd összpontosul a futóversenyre vagy a vizsgára. Persze, ha mindent az ízén (a felszínen) keresztül próbálunk meg értelmezni, akkor a cukros üdítők gyártója győzedelmeskedne a világot uraló, és a tested 2/3 részét adó víz felett. Véleményem szerint ez a győzelem tiszteletlen lenne a földünk természetével szemben, ami szabályszerűen meg is mutatná magát előbb vagy utóbb. Igyatok vizet!
Zárásként az egyik kedvenc zenémből másolok egy részletet:
Ujjakat tördelünk és körmöket rágunk
Deego – Hova tartozol (részlet)
Mert nem merjük kimondani azt, amire vágyunk
A külsőségek vezetnek, ha el hisszük mit látunk
De csalfa ez a kép, így csak csalfa képpé válunk
Nézz kicsit befele, meditálj önmagadon
Másként én sem tudok meglepődni már önmagamon
Én nem rappelek neked: „a csöndet harapom”
Egyé válik veled minden öntelt haragom
Ha nem is neked írok valamit, még a tiéd lehet
A zenét mindenki úgy éli meg, mint egy kísérletet
Akik ismeretek nélkül hoznak meg ítéletet
Sosem érdemlik majd ki szívből a kíméletet
Hogy kémia vagy más nem változtat a lényegen
Apró pontok vagyunk, pumpál bennünk a lételem
Mint vérplazmák a vénában sodródunk az éveken
Lesüllyedünk néha, de kimászunk a lékeken
De kimászunk a lékeken…






